A megkésett beszédfejlődésről

Az elmúlt években sok nagyon sok szülő és szakember tapasztalja, hogy a beszéd indulása, kialakulása egyre több gyermeknél mutat egyéni, sajátos utat és megjelenést. A praxisban sokszor tapasztaljuk, hogy egyre több szakember – háziorvos, védőnő, gondozónő, óvónő – és szülő hozza el a korai fejlesztő és gyermekrehabilitációs központokba a gyermekét megkésett beszédfejlődés vélt és/vagy valós tüneteivel.

A megkésett beszédfejlődés fogalma mögött sok-sok bizonytalanság húzódik meg mai napig, magát a jelenséget az alábbiakkal jellemezhetjük:

  1. a beszédfigyelem és a beszédértés életkornak megfelelő épségével, a kifejező beszéd késésével, vagy

  2. a beszédfigyelem, a beszédértés és a kifejező beszéd késésével, vagy

  3. a kifejező beszéd épségével, de a beszédértés és a beszéd pragmatikus használatának elmaradásával.


A beszéd kései indulása mögött az alapvető tünetek alapján három fogalmat használhatunk a gyakorlatban:

Későn beszélő (late talker gyermek)

  • a gyermek beszédfigyelme és beszédértése normál fejlődési ütemet mutat,

  • passzív szókincse bővül,

  • kifejező beszéde 24 hónapos korára nem éri el a magyar nyelvben a 70 szót és szókezdeményt

Megkésett beszédfejlődésű gyermek

  • mind a beszédfigyelme, mind a beszédértése a korának megfelelő szinttől elmarad,

  • passzív szókincse is elmaradást mutat (24 hónaposan nem éri el a 250-300 szót a magyar nyelvben),

  • kifejező beszéde korától elmarad (24 hónapos korban kevesebb mint 70 szó és szókezdemény a magyar nyelvben)

Akadályozott beszédfejlődésű gyermek

  • kommunikáció és beszédfejlődése sajátos, egyéni mintázatot mutat

  • hátterében állhatnak genetikai rendellenességek, születéskori komplikációk, érzékelési és észlelési zavarok, szenzoros integrációs zavarok.

Háttere

A beszéd késése, sajátos fejlődése a koragyermekkori (3 év alatti) gyermekek egy részénél valamilyen háttértényező, betegség, zavar egyik tünete lehet. Ilyen háttér-okok lehetnek az alábbiak:

  • perinatális okok (koraszülöttség, szülés körüli problémák, MCD),

  • genetikai okok (fiúk és lányok közti különbség, Down-szindróma, egyéb genetikai rendellenességek),

  • érzékszervi zavarok (hallássérülés, látássérülés),

  • szenzoros-integrációs zavarok,

  • fejlődési zavarok,

  • Autizmus Spektrum Zavar,

  • nyelvi környezet váltás és kétnyelvűség,

  • ADHD.