beszédindulás.hu

A szájüregi (orofaciális) szenzoros integrációs zavarok


A tipikusan fejlődő gyermekek 5-10 százaléka, ez eltérő fejlődésű gyermekek 80%-a élete során súlyos táplálkozási zavarokat tapasztal meg. Ezek hátterében egyéb gasztroenterológiai okok mellett orális-motoros vagy szájüregi-szenzoros problémák is állhatnak.  A szájüregi szenzoros problémák mögötti okok felderítése nehéz és sok benne a bizonytalanság. Néhány gyermeknek születésétől kezdve problémái lehetnek, míg másoknak orális-motoros és / vagy orális-szenzoros problémája lehetnek jelentős orvosi események után, amelyek lélegeztetéssel, altatással, mesterséges táplálással jártak, vagy ha áttérnek egy új típusú ételre (például folyadékokról pépesre vagy pépesről a szilárd ételekre). Azoknál a gyermekeknél, akiknek egyéb egészségügyi problémáik, genetikai rendellenességeik vannak, már az életük első hat hónapjában diagnosztizálhatók, míg a legtöbb gyermek esetében gyakran 15-18 hónapos korukban jelentkeznek a szájüregi szenzoros problémák, étkezési és növekedési nehézségek formájában.

A szájüregben működő szenzomotoros rendszer motoros része felel a szájizmok működéséért:

  • milyen erőkifejtésre képesek az izmok,

  • mennyire koordinált a mozgásuk,

  • mekkora a mozgástartományuk,

  • mennyire képesek együttműködni az étkezés és a beszéd során;

  • mennyire tudnak mozogni, amikor mozgatják a szájban lévő ételt.

A szájüregi szenzomotoros rendszer szenzoros része befolyásolja, hogy a szájszövetek hogyan érzékelik:

  • az étel ízét,

  • az étel hőmérsékletét,

  • az étel felszínét,

  • az étel súlyát

  • az étel halmazállapot változását, állagát.

A szájüregi motoros zavarok tünetei a következők lehetnek:

  • az étkezés fejlődése során az ételek állag-változásának késleltetett előrehaladása, mivel a gyermek nem tudja fizikailag kezelni a szilárd ételek rágását,

  • lassú vagy nem hatékony rágás,

  • a szájból kiforduló, kieső étel,

  • öklendezés étkezés közben,

  • köhögés vagy fulladás étkezés közben,

  • kevés étel elfogyasztása (előfordulhat, hogy a gyermek nem fogyaszt elég kalóriát),

  • etetési mérföldkövek késedelmes előrehaladása (például áttérés normál nyitott pohárra a csőrös pohárról).

A szájüregi szenzoros problémák tünetei a következők lehetnek:

  • öklendezés étkezés közben,

  • étkezés megtagadása,

  • étkezés előtti és közbeni sírás,

  • gyakori hányás akár étkezés közben is vagy nem sokkal utána,

  • megkésett étkezési mérföldkövek (a gyermek képes lehet tolerálni a folyadékokat és a püréket, de gondjai vannak a rágható ételekkel, vagy fordítva),

  • szokatlan ízpreferenciák megjelenése (például ecet a tojáson),

  • szájból kiforduló étel.

Szájüregi alulérzékenység esetén

  • gyakran vesz a szájába idegen tárgyakat, anyagokat még idősebb korában is (a kisgyermekek számára ez a korai fejlődés része),

  • folyamatosan rágja a környezetének tárgyait (ruházat, ceruzák, bútorok, játékok stb),

  • gyakran megharapja önmagát vagy másokat,

  • élvezi a fűszeres ételeket, vagy éppen nem érzékeny azokra,

  • élvezi a ropogós és rágós ételeket, de a fluid állagú élelmiszerekkel nem tud mit kezdeni,

  • olyan hangokat (torok és nyelvhangokat) ad ki a szájával, amelyek irritálják a többieket,

  • csikorgatja a fogait, vagy harapdálja az ajkait és az arcát.


Szájüregi túlérzékenység esetén

  • a gyermek étkezés közben gyakran öklendezik vagy fuldoklik,

  • problémái vannak a szívószál használatával,

  • válogatós,

  • nem próbál ki új ételeket, nem is kíváncsi új ételekre,

  • kerüli a „pépes” ételeket vagy a ropogós ételeket,

  • kerüli a többféle állagú ételeket,

  • rágási vagy nyelési problémái vannak,

  • sokat nyáladzik,

  • nem szereti a fogat mosni, viszolyog tőle,

  • az evés, fogmosás erős érzelmi reakciókat (dühroham, leblokkolás) okozhat.


A szaglórendszer zavarai

A szaglórendszer az orrban olyan érzékelősejtekkel rendelkezik, amelyek az agyhoz kapcsolódnak. A kapcsolatok két útvonalon keresztül valósulnak meg, az egyik az agyban lévő neuronokhoz vezető közvetlen út, a másik pedig a szájpadlás közelében halad. Ez utóbbi csatorna kapcsolódik az ételek ízéhez.

Bizonyítékok utalnak arra, hogy a szaglás jobban kapcsolódik az emlékezethez, mint a látásérzékelés vagy a többi érzékelési forma. A szaglásérzékelés kapcsolatban áll az agy érzelmi részével és kapcsolódik a korábbi tapasztalatokhoz,segíti azok előhívását. A szagokkal, illatokkal szembeni túlérzékenység szorongást vagy dührohamot okozhat az érzékszervi feldolgozási nehézségekkel küzdő gyermekeknél.

Alulérzékenység esetén:

  • megszagol szokatlan dolgokat, pl.tárgyakat, papírt, textíliákat

  • az erős illatokat kedveli

Túlérzékenység esetén:

  • túlságosan érzékeny az illatokra,

  • olyan szagokat, illatokat is észlel, melyeket mások nem,

  • szorong bizonyos szagoktól, illatoktól,

  • befogja az orrát bizonyos illatokra.

Az ízlelőrendszer zavarai

Az ízlelő rendszer a nyelven keresztül érzékeli a környezet változásait. A nyelv érzékelő sejtjei öt íz érzést érzékelnek: sós, édes, keserű, savanyú. Az ízlelő rendszer szorosan kapcsolódik a szagláshoz és a propriocepcióhoz. Az ízérzés mélységét befolyásolja a szaglás is.


Sok gyermek, aki ízérérzékelési zavarral küzd, rághatja a ruháit. Más gyermekek intenzív ízérzéseket kereshetnek, nem ehető tárgyakat tehetnek a szájukba, hogy kielégítsék ezt az érzékelési igényt. Megint más gyermekek túlzottan vagy alul tudnak reagálni bizonyos ízekre vagy ízérzetekre. Ezeknek a gyermekeknek gyakran tapasztalható az étel elutasítása állagtól vagy íztől függően.

Alulérzékenység esetén

  • tárgyakat nyalogat,

  • megharap másokat,

  • rágja a ruháját

  • allandóan dúdol

  • előnyben részesíti a rezgő fogkefét

  • előnyben részesíti a fűszeres ételeket

  • tömi az ételt a szájába

  • a nagyon meleg vagy nagyon hideg hőmérsékletű ételeket részesíti előnyben


Túlérzékenység esetén

  • nem szereti a vegyes állagú ételeket (kukoricapehely tejben vagy sűrű leves),

  • ellenáll az új ételek kipróbálásának,

  • kerül bizonyos állagú ételeket,

  • kerüli a szívószálakat,

  • kerül bizonyos hőmérsékletű ételt vagy italt,

  • válogatós,

  • kizárólag bizonyos ételeket eszik,

  • kerüli a hőmérsékleti szélsőségeket (nem képes elviselni a meleg vagy hideg ételeket),

  • azokat az ételeket részesíti előnyben, amelyek nem keverednek a tányérján vagy nem érnek egymáshoz,

  • csak egy meghatározott kanalat vagy villát hajlandó használni, vagy egyáltalán nem használ evőeszközt,

  • nem tolerálja a fogmosást,

  • szorongás vagy öklendezik ha új ételekkel ismertetik meg,

  • gyakran folyik a nyála, intenzív nyáladzás jellemzi.


Az interoceptív rendszer zavarai

Az interoceptív szenzoros rendszer olyan terület, amelyet a legtöbb ember talán még nem hallott. Ez a rendszer kapcsolódik az agy az érzelmi rendszereihez (amygdala), a limbikus rendszerhez (mely az ösztönös viselkedések feletti ellenőrzésért felel), az érzelmi tudatossághoz, az érzéseinkhez és a tudatalatti izgalomhoz.

Az interoceptív rendszer érzékelő sejtjei a belső szervekben és a bőrben vannak, információkat közölnek az agynak olyan érzésekről, mint az éhség, szomjúság, pulzus és az emésztés. Ez alapozza meg az olyan érzeteket, mint a hangulat, az érzelmek, az agresszió, az izgalom és a félelem.  A fizikai válaszok olyan funkciókat, észleleteket tartalmaznak, mint az éhség, szomjúság, érzések, pulzus és testhőmérséklet.

Alulérzékenység esetén

  • a gyermeknek alacsony a fájdalomküszöbe,

  • nem tudatosul benne az anyagcsereszükséglet, mikor kell a fürdőszobába menni, későn és nehezen alakul ki a szobatisztasága,

  • nem jelzi, hogy éhes vagy szomjas,

  • nem iszik vagy eszik eleget,

  • nehezen üríti a salakanyagokat, ritka a székelési ingere,

  • nem panaszkodik hidegre vagy melegre (télen képes rövidnadrágot, nyáron nadrágot viselni),

  • nem panaszkodik betegségre,

  • nehezen alszik el, rossz alvó,

  • nem lehet nála azonosítani a stressz érzését,

  • nehéz azonosítani a konkrét érzéseket és a megfelelő érzelmi reakciókat.

Túlérzékenység esetén

  • magas fájdalomküszöbe,

  • zavart vagy állandóan stressz érzése van,

  • zavart vagy túl érzékeny a gyomorból érkező érzésekre, gyakran fáj a hasa,

  • zavart vagy túl érzékeny a szívverésre, gyakori szívdobogás érzése van,

  • gyakran, szinte mindig éhes vagy szomjas,

  • gyakran eszik, hogy elkerülje az éhségérzetet,

  • nem érzékeli a teltség érzését; túlevés jellemzi,

  • elárasztja a szomorúság, a düh, a boldogság stb. érzése, és nem képes megfelelően kontrollálni az érzelmeit,

  • magas a vizeletmennyisége,

  • a szükségesnél gyakrabban megy mosdóba, hogy elkerülje a húgyhólyag vagy a belek telítettségének érzését,

  • zavarja a testhőmérsékletének változása,

  • zavart és túl érzékeny az izzadásra

  • túlságosan érzékeny a csiklandós vagy viszkető érzésre,

  • túlérzékeny a hidegre vagy a hőre,

  • túlérzékeny a betegségek előjeleire (hőemelkedés, izzadás, émelygés stb),

  • fél a hányástól.

© Dobos Károly és Kocsis Melinda, www.beszedindulas.hu