A cerebrálparézisről (CP)

A cerebrálparézis (CP) a tartás és a mozgás zavarainak nem előrehaladó (nem-progresszív) tünetegyüttesét jelenti, amely a mozgásos tevékenységek korlátozásával jár, és amelyet a fejlődőben lévő (magzati élet, csecsemő ill. kisdedkor) központi idegrendszert ért károsodások okoznak.

A motoros rendszer zavarát gyakran kísérik az érzékelés és észlelés, a kognitív készségek, a kommunikáció és/vagy a viselkedés zavarai ill. epilepsziával járó állapotok. CP-ben gyakran alakulnak ki ortopédiai rendellenességek.

A CP tünetegyüttesét az éretlen agyat a magzati életben, a szülés alatt vagy az első három életévben ért különféle káros hatások okozhatják.

Ezek lehetnek:

genetikai rendellenességek és a méhen belüli fertőzések,
az első és második trimeszterben elsősorban agyi fejlődési zavarok,
a harmadik trimeszter korai szakaszában agyvérzés,
a várandósság késői szakában az agyat ért különböző sérülések, melyek hátterében többnyire oxigénhiány és/vagy agyi vérellátási zavarok állhatnak.

Kockázati tényezők :

éretlenség,
elhúzódó vagy gyors, nehéz szülés,
anyai EPH gestosis,
köldökzsinór vagy lepény rendellenességek,
perinatalis hypoxia (oxigénhiány),
fertőzés,
korai burokrepedés,
tartós mechanikus lélegeztetés.

1000 g-nál kisebb születési súlyú újszülöttekben 17% a CP előfordulási gyakorisága, míg az átlagos populációban ez az arány 2-4 % (22,26-B; 25-C).

Alacsony izomtónus (a kisbaba olyan, mintha egy „rongybaba” lenne, ha felvesszük).
Képtelen tartani saját fejét, miközben hasra fekszik, vagy támogatott ülő helyzetben van.
Izomgörcsök vagy merevség jellemzi.
Rossz izomkontroll, reflexek és testtartás.
Megkésett mozgásfejlődés (6 hónapos koráig nem tud felülni vagy önállóan átgördülni)
Etetési vagy nyelési nehézségek.
Inkább testének egyik oldalát használja.
12-18 hónaposan nem jár.
24 hónaposan nem mond egyszerű szavakat, mondatokat.

A kommunikációértés, beszédészlelés és beszédértés nehézségei:

egyes jelek, gesztusok értelmezésének nehézségei,
beszédhangok meghallásának nehézségei,
hangkapcsolatok alkotásának nehézségei.

Kifejező nyelv és beszéd nehézségei:

a szavak előhívásának és kimondásának nehézségei,
korlátozott szókincs elsajátítása,
a nyelvi jelek (tárgyak, képek, gesztusok, hangok) alkotó használatának nehézségei és nem megfelelő nyelvhasználatot is eredményezhetnek a társadalmi környezetben.

kognitív-kommunikációs nehézségek

az észlelés, a memória, a szervezés, a problémamegoldás és más kognitív funkciók sajátos,rendhagyóműködéséből eredő kommunikációs kihívások.

A kifejező beszéd kialakulását az alábbiak befolyásolhatják:

A kifejező beszéd fejlődését az alábbiak befolyásolhatják:

Artikulációs nehézségek: a CP-s gyermekeket gyenge izomkontroll és izomgyengeség jellemzi a nyakon, az arcban és a torokban. Ezek zavart okoznak a gyermek hangképzésében, szótag és szóképzésében. Ezek az artikulációs problémák megnehezítik vagy ellehetetlenítik mások számára a gyermek beszédének megértését.
Beszéd folyékonyságának (beszédfluencia) rendellenességei: a beszédizmok és légzőizmok feszessége, görcsei megszakításokat, szüneteket okoznak a hangzó beszédben, a gyermek beszéde dadogásra kezdhet hasonlítani.
Hangképzési zavarok – a gégeizmok működési nehézségei miatt a CP-s gyermekek nehezen kontrollálják a hangmagasságot, hangerő-szabályozást és hangminőséget. Az állapot megnehezíti a gyermekek kapcsolatteremtési kísérleteit, és fájdalmat vagy kellemetlenséget is okozhatnak számukra a beszéd során.
Dysarthria: a beszédizmok koordinációs és beidegzési nehézségei olyan problémákhoz vezethetnek,mint:

„homályos” vagy „motyogott” beszéd, amelyet nehéz megérteni,
csökkent beszédsebesség,
korlátozott arcmozgás és mimika,
Rendellenes hangmagasság vagy ritmikus beszéd.

Dysphagia: nyelési rendellenességek :

problémái vannak az élelmiszer lenyelésével vagy emésztésével
nyáladzás
fuldoklás
gyakori gyomorégés
köhögés és öklendezés

A spasztikus CP-s gyermekek általában lassú, pontatlan szájmozgásokkal küzdenek, amelyek kivitelezése sok erőfeszítést igényel. Beszédük gyakran elmosódottnak, hangjuk feszesnek vagy rekedtesnek hangzik.

Az athetoid CP-s gyermekek gyakran nehezen irányítják az arc és a nyelv izmait. Emellett nehezen tudják ellenőrizni a légzésüket és a hangszalagjaikat, és problémáik vannak az evéssel és a nyáladzással.

Az ataxiás gyermekeknél gyakori a „pásztázó” beszéd, amely monoton hangon, lélegző hangokkal szól. Beszédüket gyakran szünetek és gyorsulások jellemzik, és nyelési nehézségeik is vannak.

Ajánlott irodalom

Vaillant, E., Geytenbeek, J. J., Oostrom, K. J., Beckerman, H., Vermeulen, R. J., & Buizer, A. I. (2023). Determinants of spoken language comprehension in children with cerebral palsy. Disability and Rehabilitation, 45(10), 1667-1679.

Malandraki, G. A., Mitchell, S. S., Hahn Arkenberg, R. E., Brown, B., Craig, B. Α., Burdo-Hartman, W., ... & Goffman, L. (2022). Swallowing and motor speech skills in unilateral cerebral palsy: Novel findings from a preliminary cross-sectional study. Journal of Speech, Language, and Hearing Research, 65(9), 3300-3315.

Koopmans, C., Sakash, A., Soriano, J., Long, H. L., & Hustad, K. C. (2022). Functional communication abilities in youth with cerebral palsy: Association with impairment profiles and school-based therapy goals. Language, Speech, and Hearing Services in Schools, 53(1), 88-103.

Ward, R., Hennessey, N., Barty, E., Elliott, C., Valentine, J., & Cantle Moore, R. (2022). Clinical utilisation of the Infant Monitor of vocal Production (IMP) for early identification of communication impairment in young infants at-risk of cerebral palsy: A prospective cohort study. Developmental Neurorehabilitation, 25(2), 101-114.

Pennington, L. (2008). Cerebral palsy and communication. Paediatrics and Child Health, 18(9), 405-409.

Pennington, L., Goldbart, J., & Marshall, J. (2004). Speech and language therapy to improve the communication skills of children with cerebral palsy. Cochrane Database of Systematic Reviews, (2).

Berninger, V. W., & Gans, B. (1986). Language profiles in nonspeaking individuals of normal intelligence with severe cerebral palsy. Augmentative and Alternative Communication, 2(2), 45-50.

Pirila, S., van der Meere, J., Pentikainen, T., Ruusu-Niemi, P., Korpela, R., Kilpinen, J., & Nieminen, P. (2007). Language and motor speech skills in children with cerebral palsy. Journal of communication disorders, 40(2), 116-128.

Hustad, K. C., Sakash, A., Broman, A. T., & Rathouz, P. J. (2018). Longitudinal growth of receptive language in children with cerebral palsy between 18 months and 54 months of age. Developmental Medicine & Child Neurology, 60(11), 1156-1164.