Az autizmusról
Az autizmus állapot. Az egész személyiséget érinti, egész életen át tart. Látható külső jelei nincsenek. Az autizmus állapota a gyermek másfél-két éves kora környékén fedeztető fel először, de teljes valójában a társas környezetbe kerüléskor válik nyilvánvalóvá. A legjellegzetesebb tünetek 4 – 5 éves kor körül jelentkeznek, a kommunikáció és beszédfejlődés zavara, megkésett volta kíséri őket.
Korábban három különböző típusú autizmust különböztettek meg a szakemberek: kisgyermekkori autizmust, atipikus autizmust, Asperger-szindrómát. Mára ez megváltozott, az összes ismert formára az autizmus spektrumzavar kifejezést használják.
Szociális kommunikációt érintő tünetek
Nem mutat tárgyakra, illetve nem emeli fel azokat a magasba, hogy megmutassa másoknak vagy ezzel jelezze, hogy szeretne valamit.
Nem létesít szemkontaktust, hogy felhívja magára a figyelmet.
Nem reagál sem a nevére, se ismerős hangra.
Nem mosolyog, még akkor sem, ha mi mosolygunk rá, illetve más arckifejezést sem utánoz.
Nem gesztikulál.
Szemével nem követi a kézmozdulatokat, ha például egy tárgyra mutatunk. A kezünket nézi, viszont az adott tárgyra, amire rámutatunk, nem pillant.
Nem ad ki hangokat abból a célból, hogy felfigyeljünk rá.
Nem kér segítséget.
Nem mutat érdeklődést más gyerek iránt, nem játszik mással, és nem mutatja ki az örömét vagy az érdeklődését.
Nem kezdeményezi például a kukucs játékot, továbbá olyat sem játszik, ahol azt tetteti, hogy süt vagy főz, esetleg egy babát etet.
A legegyszerűbb utasításokat – például: mutasd meg a kutyát! – nem érti.
Echolál: Gyakran megismétli az elmondottakat, amiket épp hallott. Ha például megkérdezzük tőle, hogy kér-e innivalót, akkor ő erre azt válaszolja, hogy „kér-e innivalót”.
Viselkedés terén jellemző tünetek
A gyermek nagyon érdeklődik bizonyos tárgyak iránt, és azoknál le is ragad. Erre jó példa, ha csak autókkal játszik, vagy folyamatosan fel-le kapcsolja a lámpát.
Csak egy bizonyos formában lép interakcióba a játékokkal vagy más tárgyakkal, azaz nem használja azokat más típusú játékhoz – például mindig egy sorba rendezi a tárgyakat.
A különleges dolgok iránt érdeklődik, például a fémből készült dolgok, a lefolyó iránt, vagy mindig ugyanazt az egy reklámot akarja megnézni újra meg újra.
Ideges vagy izgatott lesz, ha valami változás lép fel a mindennapi rutinban, például módosul a lefekvés ideje.
Ismétli a mozgásokat vagy furcsa mozdulatokat tesz, például a lábujjhegyén jár.
Nagyon érzékenyen reagál bizonyos ingerekre. Egyes hangok hallatán ideges lesz, vagy csak adott állagú ételt fogyaszt.
Keresi a szenzoros stimulációt, például olyan rezgő és mozgó tárgyakat, mint a mosógép.
Az alábbi táblázat az autizmus spektrum zavarra vonatkozó nyelvfejlődési jellegzetességeket mutatja be, azzal a megjegyzéssel, hogy nem minden autizmussal élő gyermek halad végig az állomásokon, egyénenként is jelentős különbségek lehetnek a nyelvfejlődés során (Kókai Nóra Ildikó és Watson tanulmányából).
Az autizmus nagyon összetett, bonyolult állapot, változó tüneti képekkel. Könnyen összetéveszthető más fejlődési zavarokkal. Megállapítását, diagnózisát kizárólag speciálisan képzett szakemberek (pszichiáter szakorvos, képzett és tapasztalt klinikai gyermek-szakpszichológus) végezhetik egészségügyi intézményben (gyermek- és ifjúságpszichiátriai osztályok) vagy alapítványi kereteken belül (Autizmus Alapítvány, Vadaskert Alapítvány, Cseperedő Alapítvány) vagy az illetékes megyei pedagógiai szakértői bizottságokban, megfelelő vizsgálati eszközökkel, diagnosztikai protokollok alapján.
Ajánlott irodalom
Attwood, T. 2002: Különös gyerekek. Kalauz az Asperger szindrómáról szülőknek és nevelőknek, Budapest, Animus.
Győri Miklós-Gy. Stefanik Krisztina - Kanizsai-Nagy Ildikó - Balázs Anna 2002: Naiv tudatelmélet és nyelvi pragmatika magasan funkcionáló autizmusban: reprezentációs zavar, performanciakorlát vagy kompenzáció? in Racsmány Mihály-Kéri Szabolcs: Architektúra és patológia a megismerésben, Budapest, BIP, 11-39.
Watson, L. R. - Marcus, L. M. 1988: Diagnosis and assessment of preschool children, in E. Sopler-G. B. Mesibor eds.: Diagnosis and Assessment in Autism, London, Plenum Press, 271-301.
Kókai Nóra Ildikó 2007: Nyelvi fejlődés autizmusban : egy longitudinális vizsgálat. In: Nyelvtudomány, (3-4). pp. 77-93. (2007)
Bal, V., Fok, M., Lord, C., Smith, I., Mirenda, P., Szatmari, P., Vaillancourt, T., Volden, J., Waddell, C., Zwaigenbaum, L., Duku, E., Elsabbagh, M., Georgiades, S., Ungar, W., & Zaidman-Zait, A. (2019). Predictors of longer‐term development of expressive language in two independent longitudinal cohorts of language‐delayed preschoolers with autism spectrum disorder. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 61(7), 826-835. doi: 10.1111/jcpp.13117.
Hampton, L.H., & Kaiser, A.P. (2016). Intervention effects on spoken-language outcomes for children with autism: A systematic review and meta-analysis. Journal of Intellectual Disability Research, 60(5), 444-463. doi: 10.1111/jir.12283.
Pickles, A., Anderson, D.K., & Lord, C. (2014). Heterogeneity and plasticity in the development of language: A 17-year follow-up of children referred early for possible autism. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 55, 1354-1362. doi: 10.1111/jcpp.12269.
Schreibman, L., Dawson, G., Stahmer, A.C., Landa, R., McGee, G., Kasari, C., Ingersoll, B., Kaiser, A., Rogers, S.J., Bruinsma, Y., McNeriney, E., Wetherby, A., & Hallaway, A. (2015). Naturalistic developmental behavioral interventions: Empirically validated treatments for autism spectrum disorders. Journal of Autism and Developmental Disorders, 45(8), 2411-2428. doi: 10.1007/s10803-015-2407-8.
Shumway, S., & Wetherby, A.M. (2009). Communicative acts of children with autism spectrum disorders in the second year of life. Journal of Speech, Language, and Hearing Research, 52(5), 1139-1156. doi: 10.1044/1092-4388(2009/07-0280).
Tager-Flusberg, H., & Kasari, C. (2013). Minimally verbal school-aged children with autism spectrum disorder: The neglected end of the spectrum. Autism Research: Official Journal of the International Society for Autism Research, 6(6), 468-478. doi: 10.1002/aur.1329.
Talbott,
M.R., Young, G.S., Munson, J., Estes, A., Vismara, L.A., &
Rogers, S.J. (2020). The developmental sequence and relations between
gesture and spoken language in toddlers with autism spectrum
disorder. Child
Development, 91(3),
743-753. doi: 10.1111/cdev.13203.
Bennett TA, Szatmari P, Georgiades K, et al.(2014) Language impairment and early social competence in preschoolers with autism spectrum disorders: a comparison of DSM-5 profiles. J Autism Dev Disord. 44:2797–808.
Wodka EL, Mathy P, Kalb L.(2013) Predictors of phrase and fluent speech in children with autism and severe language delay. Pediatrics. ;131:e1128-1134.
Lord
C, Shulman C, DiLavore P.(2004) Regression and word loss in autistic
spectrum disorders. J Child Psychol Psychiatry 45:936–55.
Pickles
A, Simonoff E, Conti-Ramsden G, et al.(2009) Loss of language in early
development of autism and specific language impairment. J Child
Psychol Psychiatry. 50:843–52.
Brignell A, Williams K, Prior M, et al.(2017) Parent-reported patterns of loss and gain in communication in 1- to 2-year-old children are not unique to autism spectrum disorder. Autism Int J Res Pract, 21:344–56.
Williams D, Botting N, Boucher J. (2008). Language in autism and specific language impairment: where are the links? Psychol Bull,134:944–63.
Kover ST, Edmunds SR, Ellis WS.(2016) Ages of language milestones as predictors of developmental trajectories in young children with autism spectrum disorder. J Autism Dev Disord,46:2501–7.
Kenworthy L, Wallace GL, Powell K, et al.(2012). Early language milestones predict later language, but not autism symptoms in higher functioning children with autism spectrum disorders. Res Autism Spectr Disord, 6:1194–202.
Schreibman,
L., & Stahmer, A. C. (2013;2014;). A randomized trial comparison
of the effects of verbal and pictorial naturalistic communication
strategies on spoken language for young children with autism. Journal
of Autism and Developmental Disorders, 44(5),
1244-1251.
Baixauli-Fortea, I., Miranda Casas, A., Berenguer-Forner, C., Colomer-Diago, C., & Roselló-Miranda, B. (2019). Pragmatic competence of children with autism spectrum disorder. Impact of theory of mind, verbal working memory, ADHD symptoms, and structural language. Applied Neuropsychology Child., 8(2), 101–112
Craig, M., & Trauner, D. (2017). Comparison of spontaneously elicited language patterns in specifc language impairment and highfunctioning autism. Pediatric Neurology, 79, 53–58
Félix, J., Santos, M. E., & Benitez-Burraco, A. (2022). Specific Language Impairment, Autism Spectrum Disorders and Social (Pragmatic) Communication Disorders: Is There Overlap in Language Deficits? A Review. Review Journal of Autism and Developmental Disorders, 1-21.