Az ADHD-ról

A figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (Attention Deficit Hyperactivity Disorder - ADHD,) ma az egyik leggyakoribb neuropszichiátriai tünetegyüttes. A kutatások szerint a gyerekkori ADHD előfordulása 3-6% a gyermekek körében, mely felnőttkorban ez 2-3%-ra csökken. Az ADHD több fiút érint mint lányt, gyermekkorban az arány 2:1, felnőtt korban 1,6:1. A lányok körében azonban nagyobb arányban van jelen a társuló figyelemzavar.

Genetikai tényezők

örökölhetőség (76%),
ikrek közötti előfordulás (80%),
hordozó szülők (85%),
genetikai rendellenességhez kapcsolódóan,
mintegy 20 genetikai mutációval társulhat.

Környezeti és születéskörüli tényezők

koraszülöttség,
alacsony születési súly,
perinatális szövődmények,
anyai dohányzás,
deprivált szociális körülmények,
kábítószer-használat terhesség alatt.

Figyelemzavar

Nehézséget okoz a figyelem megtartása, különösen akkor, ha a gyermek számára nem érdekes az adott tevékenység;
a gyermek figyelme könnyen terelődik külső ingerek hatására, nehezen tudja kiszűrni, figyelmen kívül hagyni a zavaró külső tényezőket (pl. ha mások beszélgetnek a háttérben, utcai zaj beszűrődése);
beszélgetés közben úgy tűnik, mint aki egyáltalán nem figyel, gondolatai elkalandoznak, felszólításra gyakran nem reagál;
gyakran kerüli, halogatja azokat a feladatokat, amelyek hosszabb figyelmet igényelnek

Hiperaktivitás

Állandóan „pörög”,
a monoton, rutinszerű tevékenységektől elfárad, folyamatosan új ingereket, változatosságot igényel,
jellemző rá egyfajta nyugtalanság, feszesség, nehezen tud ellazulni,
folyton babrál valamivel, mozgatja a lábát, nem tud nyugodtan ülni vagy állni,
általában verbálisan is hiperaktív, sokat beszél;
tolulnak a gondolatai, de gyakran felesleges dolgokon gondolkodik, nem konstruktív a gondolkodása.

Impulzivitás

Hiányzó vagy gyenge önkontroll: nem gondolja át, mielőtt csinál vagy mond valamit,
sokat eszik vagy sokat iszik, nem tud mértéket tartani;
gyakran kockáztat, gondolkodás nélkül belemegy veszélyes szituációkba;
beszéd közben gyakran félbeszakít másokat,
indulatait nehezen tartja kordában, nem ritkán dühkitöréssel reagál („felmegy benne a pumpa” egy pillanat alatt).

Egyelőre kevéssé ismert, hogy az ADHD az emberrel veleszületett nyelvi képességet vagy a tanulás során elsajátított nyelvet érinti-e, de több - a tudományos közösség által elfogadott összehasonlító tanulmány - jut arra a következtetésre, hogy maga az ADHD okozhat nyelvi zavart, de a nyelvi zavar megléte nem vezet ADHD kialakulásához.

Nyelvfejlődési szempontból a szelektív figyelem hiánya az egyik legfontosabb tényező. A szelektív figyelem bármilyen információ egyik aspektusára összpontosít, a másikat pedig kizárja. A gyermeknek a nyelvtanulás folyamatában képesnek kell lennie arra, hogy szelektíven összpontosítson a fontos nyelvi információkra, és figyelmen kívül hagyja a lényegtelen egyéb információkat (zajok, zörejek, egyéb jelek). Fenn kell tartania ezt a figyelmet, hogy észlelje az összefüggést egy tárgy és egy tulajdonság között a szó tanulási folyamatában. Amikor a nyelv beviteli forrása megváltozik, fejlődik a nyelvi kód (pl. tárgyról képre, képről-szóra), a gyermeknek képesnek kell lennie arra is, hogy koncentráltan újra fókuszálja a figyelmét, hogy elkerülje a fontos információk elvesztését.

Az ADHD-val élő gyermekek 40%-ánál jelentkezik a megkésett beszédfejlődés. Mivel a figyelem hiánya befolyásolhatja szüleinek, társainak és gondozóinak beszéde közben a hangok érzékelését, nehézzé válik a beszédhangok észlelése, a szavak kialakulása, nő a dadogás kialakulásának kockázata is.

úgy tűnik, mintha nem hallaná, ha közvetlenül hozzá beszélnek;
nehézségei vannak még az egyszerű utasítások gondos végrehajtásában is;
még a kérdés befejezése előtt siet válaszolni – gyakran helytelenül;
megszakítja a beszélgetéseket vagy közbeszól mások beszélgetésébe;
a párbeszéd közbeni beszélő-váltásokra való várakozás nehézségei;
bőbeszédűség és önkontroll nélküli, szinte folytonos beszéd; és
nehézségek a csendet igénylő játékokban.

késések a beszéd elsajátításában és a nyelv strukturálásában (főleg artikuláció, a fonológia, szókincs és a nyelvhasználat (pragmatika);
hallásfeldolgozási rendellenességek;
rendellenességek a beszédben (beszéd, hang és folyékonyság); és
az olvasás elsajátításával kapcsolatos nyelvi folyamatok hiányosságai valamint az írás és a matematika tanulása

Késések a beszéd és nyelv elsajátításában

késés a beszéd elsajátításában,
nagyszámú artikulációs hiba kialakulása,
auditív memória hiányosságai, a beszédhangokkal történő manipuláció nehézségei,
problémák a ritmussal és a beszéd önkontrolljával.

Zavarok a hallási ingerek feldolgozásában

Hiányok a beszédhangok elkülönítésében, az időbeliségben és a hangok társításában szavakká.

A beszéd rendellenességei

pragmatikus (beszélt) nyelv és a prozódia (hangsúly, hangerő, ritmus, intenzitás) észlelésének hiánya a beszéd során,
a beszélgető partnerek iránti tiszteletlenség, közbeszólás,
a beszéd szándékának megértéséhez szükséges jelentős pillanatok elvesztése,
rendezetlenség a mondati szórendben, nyelvtani hibák a beszédben,
gyakori feledékenység és hosszadalmas beszéd.

Hiányosságok és nehézségek az írott nyelv elsajátítása során

az írástanulás lassúsága,
késleltetett feldolgozás és helyesírási problémák megjelenése,
az írott szövegek értelmezésének és alkotásának nehézségei
az írott nyelvi információk megjegyzésének és visszaidézésnek nehézségei.

A kutatások alapján a korai logopédiai beavatkozás csökkenti a fenti tünetek megmaradását a későbbi életkorokban és hozzájárul az ADHD-val élő, vagy hasonló tüneteket mutató gyermekek körében kialakuló dyslexia megelőzéséhez.

Ajánlott irodalom

McInnes A, Humphries T, Hogg- Johnson S, Tannock R (2003). Listening comprehension and working memory are impaired in attention-deficit hyperactivity disorder irrespective of language impairment. Journal of Abnormal Child Psychology. 31(4):427-443

Boada R, Willcutt E, Pennington BF. (2012)Understanding the comorbidity between dyslexia and attention-deficit/ hyperactivity disorder. Topics in Language Disorders. 32(3):264-284

Geurts, H. M., & Embrechts, M. (2008). Language profiles in ASD, SLI, and ADHD. Journal of autism and developmental disorders, 38, 1931-1943.

Hawkins, E., Gathercole, S., Astle, D., Calm Team, & Holmes, J. (2016). Language problems and ADHD symptoms: How specific are the links?. Brain sciences, 6(4), 50.

Helland, W. A., Biringer, E., Helland, T., & Heimann, M. (2012). Exploring language profiles for children with ADHD and children with Asperger syndrome. Journal of Attention Disorders, 16(1), 34-43.

Takács, Á., Kóbor, A., Tárnok, Z., & Csépe, V. (2014). Verbal fluency in children with ADHD: strategy using and temporal properties. Child Neuropsychology, 20(4), 415-429.

American Psychiatric Association. (2013)Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders: DSM-5. 5th ed. Washington: American Psychiatric Association

beszédindulás.hu